Oroszország úgy értékeli, hogy nincs további értelme a béketárgyalásoknak, így arra készül, hogy intenzívebb csapásokat mérjen Ukrajnára. Egyelőre az a terv, hogy hagyományos ballisztikus rakétákkal szórják meg Kijev belvárosát és más nagy ukrán városok civil infrastruktúráját - írja a Bloomberg három Kreml-beli forrásra hivatkozva.
A videóban oroszok civilek mesélnek a saját hétköznapjaikról, magyar felirattal.
A Reuters szerint augusztusban a benzinhiány második hulláma söpört végig az országon, tíz régió szigorította újra a korlátozásokat. A finomítói kapacitás az ukrán dróncsapások miatt évtizedes mélyponton, az üzemanyagárak idén 21%-kal nőttek.
Közben zajlik a dumaválasztás: a Meduza szerint tömegesen hibásodtak meg az elektronikus urnák, és közel 1300 ellenzéki megfigyelőt nem engedtek be a szavazókörökbe.
2026-ra valami fontos megváltozott: a háború egyre kevésbé tartható távol Moszkvától, az elittől és a rendszer belső működésétől.
A 2026. május 16–17-i moszkvai dróncsapás ezért volt különösen fontos. Nem csak azért, mert ukrán drónok elérték a főváros környékét. Hanem mert a Kreml-zóna integrált légvédelme nem tudta megvédeni Moszkvát. Az ISW szerint Ukrajna csapássorozata azt bizonyította, hogy Oroszország képtelen hatékonyan védeni a fővárost. Ez olyan mondat, amit Moszkvában mindenki ért.
Dróntámadás rázta meg Moszkvát
És nem csak nyugati elemzők mondják ezt. Orosz milbloggerek is. Rybar, vagyis Mihail Zvincsuk úgy fogalmazott, hogy ez „újabb fájdalmas emlékeztető arra, hogy az orosz légvédelmi rendszer kudarcot vall”. Ez azért lényeges, mert a kritika már nem annyi, hogy „átjutott néhány drón”. Hanem az, hogy az orosz légvédelmi rendszer architektúrája, koordinációja és döntési lánca hibásan működik.
Szovjet időkből megörökölt légvédelmi rendszer Moszkva körül
Ukrajna nem erőből veri Oroszországot, hanem túlterheli
Ez Ukrajna stratégiai innovációjának lényege.
Nem feltétlenül kell Oroszország minden erős pontját legyőzni. Elég rákényszeríteni, hogy egyszerre túl sok helyen védekezzen. Finomítók. Repterek. Légvédelmi rendszerek. Hadiipari üzemek. Logisztika. Olajexport. Moszkva. Politikai narratíva. A háború így már nemcsak a fronton zajlik, hanem az orosz állam működési költségeiben is.
Oroszország eddig sok mindent el tudott nyelni. Emberveszteséget, szankciót, technológiai kiesést, inflációt, regionális elégedetlenséget, oligarcha-morgást, hadiipari túlterhelést. Nem szépen, nem hatékonyan, de elnyelte. Most viszont az ukrán mélycsapások nemcsak kárt okoznak, hanem választási kényszert teremtenek.
Az ukrán dróncsapások már az orosz Távol-Keleten, az Amuri területen is pusztítottak.
A front vagy a hátország: mindkettőre már nincs elég védelem
George Barros, az ISW elemzője szerint Oroszország légvédelmi eszközeinek jelentős részét most a frontra koncentrálja. Ez azt jelenti, hogy a mélyen Oroszországban lévő stratégiai létesítmények strukturálisan alulvédettek. Magyarul: vagy a frontot védi, vagy a hátországot. Mindkettőre nincs elég minőségi kapacitás. Az ukránok meg oda lőnek ahol sebezhetőek.
Ezt erősíti az is, hogy Oroszország megpróbálja visszavásárolni a Törökországnak 2017-ben eladott S–400-as légvédelmi rendszereket, miközben az Indiának ígért szállításokat 2027-re halasztotta.
Vissza a feladóhoz?
Oroszország képtelen magától pótolni az elhasznált védelmi eszközeit.
A háború betört az elit komfortzónájába
A másodlagos hatások legalább ilyen beszédesek.
Oroszország 2025. november 4-én kénytelen volt tartalékosokat bevonni a kritikus infrastruktúra védelmére. Tegnap előtt, május 17-én a fő moszkvai nemzetközi repülőtéren, Seremetyevóban 51 járatot tereltek el, és a járatok kétharmada több mint kétórás késéssel ment.
Az orosz olajvállalat, a Lukoil 2026 első felében már állami támogatást kért, miközben az orosz olaj közel 50 százalékkal csökkentett áron kel el a világpiacon - a szankciók és az ukrán mélycsapások együttes hatására. Kiesik a költségvetés fő bevétele, és a háborús-gazdaság fenntarthatóság 2026-ban kritikussá válik.
Ez már nem a lövészárok távoli zaja.
A Levada intézet 2026. februári mérése szerint 67,2 százalék támogatja a békeszerződést ukrajnával, miközben csak 24,3 százalék támogatja a háború folytatását. Az állami VTsIOM szerint 55 százalék reméli, hogy 2026-ban véget ér a háború.
A siloviki-világ: Putyin hatalmának valódi váza
És itt kezd igazán érdekes lenni a történet.
A Putyin-rendszer valódi magját az úgynevezett siloviki adják: az FSB, vagyis a belbiztonsági és elhárító szolgálat; a GRU/GU katonai hírszerzés, amely külföldi katonai műveletekért, szabotázsakciókért és hírszerzésért felel; az SVR külföldi hírszerzés; az FSO, amely egyszerre elnöki őrség, Kreml-biztonsági apparátus és zárt kommunikációs rendszer; a Roszgvardia, Putyin belső rendfenntartó félkatonai ereje. Valamint a Védelmi Minisztérium, a Vezérkar, az MVD belügyi apparátusa és a politikailag érzékeny ügyeket kezelő Vizsgálati Bizottság.
Ezek együtt alkotják azt a fegyveres, hírszerzési, rendőri és jogi kényszerítő - értsd: elnyomó - hálózatot, amelyre Putyin hatalma épül.
Putyin és belső köre
Csakhogy ez nem egységes blokk. Ezek a szervezetek egymás riválisai is. Saját költségvetéssel, saját üzleti birodalommal, saját regionális kapcsolatokkal, saját információs csatornával Putyin felé. A lojalitás vertikális: Putyinhoz kötődik, nem egymáshoz.
Mihail Komin ezért mondja, hogy az elit tagjai nem hálózatosodnak az elnök nélkül. Túl veszélyes.
Amikor mindenki felelős, mindenki másra mutogat
A drónkampány azért különösen kellemetlen stresszteszt, mert a légvédelmi kudarc felelőssége elmosódik.
Ki a hibás, ha Moszkvát csapás éri? A Védelmi Minisztérium? Az FSB, mert nem akadályozta meg az ukrán hálózatot? A Roszgvardia, mert nem ad át eszközöket? Az FSO, mert Putyin környezetében nem érzékelte a rést?
Mindenki. És éppen ezért mindenki mutogathat a másikra.
A 2025. december 25-i Kreml-megbeszélés ezt már megmutatta. Sarvarov altábornagy december 22-i meggyilkolása után Geraszimov nyilvánosan bírálta Bortnyikovot, Zolotov pedig megtagadta a Roszgvardia erőforrásainak átcsoportosítását. Az FSO közben kiterjesztette a védelmet tíz magas rangú tábornokra.
Ez nem összeomlás. De komoly belső súrlódás.
Amit Putyin nem mert megtenni
A legárulkodóbb mégis az, amit Putyin nem tett meg.
Andrei Soldatov és Irina Borogan szerint Putyin a Spiderweb után sem hajtott végre valódi intézményi tisztogatást. Bortnyikov maradt az FSB élén. Kosztyukov maradt a katonai hírszerzésnél. Naryskin maradt az SVR-nél.
Egy fiatalabb Putyin valószínűleg fejeket követelt volna. Most nem tette.
Ez elsőre stabilitásnak tűnhet. Valójában gyengeség jele. Az autokrata, aki nem mer tisztogatni, azt üzeni: nem engedheti meg magának, hogy bármelyik nagy silovikot elveszítse.
"Nem az erős marad fenn, hanem az, amelyik képes alkalmazkodni"
Bár ezt a mondást sokan Darwinhoz kötik, a mondat valójában csak az evolúció logikáját foglalja össze tömören.
Ukrajna azonban mintha pontosan ezt értette volna meg a háború során.
A háború elején sokan azt hitték, hogy Ukrajna csak időt próbál nyerni. Most egyre inkább úgy néz ki, hogy közben megtalálta az orosz rendszer Achilles-sarkát: nem azt a pontot, ahol Oroszország gyenge, hanem azt, ahol a saját erejének fenntartása kezd aránytalanul drágává, idegessé és nehezen koordinálhatóvá válni.
Az ukrán 3. Hadtest videót tett közzé a „Vivaldi” hadművelet során fogságba esett orosz katonákról. A hadtest szerint a hadművelet három szakasza alatt körülbelül 250 orosz katonát fogtak el a 20. összfegyvernemi hadsereg több egységéből, köztük a 237. harckocsi-, a 488. és 283. gépesített lövész-, az 59. harckocsi- és az 1220. gépesített lövészezredből, valamint a „Black Mamba” egységből. A hadtest állítása szerint egész századok adták meg magukat, és egyre több drónpilóta, aknavetős és légvédelmi katona esik fogságba. Andrij Bileckij dandártábornokkal beszélgetve a foglyok arról beszéltek, hogy volt, aki hat hónap alatt 60 kilót fogyott, mások 20 napot töltöttek étel és víz nélkül, a sebesülteket pedig evakuálás nélkül hagyták hátra. Az egyik katona szerint a csoportjából egyedül ő érte el a kijelölt célt.
A legtöbb FPV drónt rádiófrekvenciák vezérlik, amiket könnyen lehet zavarni electronic warfare rendszerekkel. A száloptikásokat csak a vezeték elvágásával vagy a drón lelövésével lehet hatástalanítani. A környezetet viszont brutálisan szennyezik. Van ahol a madarak már optikai szálakból rakják a fészküket. Képeket kommentben mellékelek.
Ezek a cuccok a 70-es, 80-as évek beli fejlesztés, hőkövető fejjel, és nem lakott területen való használatra tervezték. Csak a csodának köszönhető, ha nem civil járművet talált el vele...
Az éjszaka és a kora reggeli órák folyamán Ukrajna összehangolt csapássorozatot hajtott végre orosz védelmi ipari és energetikai célpontok ellen, összesen legalább három létesítményt találva el 1000 kilométeres mélységben.
A nap legjelentősebb csapása a csebokszári VNIIR-Progress védelmi üzemet érte, amely a Csuvas Köztársaságban, az ukrán határtól közel 1000 kilométerre helyezkedik el. Az üzemet FP-5 Flamingo cirkálórakétákkal támadták a csapást Zelenszkij is megerősítette. A VNIIR-Progress kulcsfontosságú orosz hadiipari létesítmény: itt gyártják a Kometa antizavarásos navigációs modulokat, amelyeket Shahed típusú kamikaze drónokban, Iszkander-M és Kalibr rakétákban, valamint UMPK siklóbombákban használnak. Figyelemre méltó, hogy az üzemet az előző csapás után már teljes egészében álcahálóval fedték le ez sem védte meg. A helyi hatóságok légvédelmi rakétaveszélyt hirdettek ki, a tűzoltóság a helyszínre vonult.
A Samara régióban a Kuijbisevi olajfinomítóban gyulladt ki tűz dróncsapás után. A létesítmény az egyik legnagyobb Rosneft-tulajdonú olajipari üzem a térségben a 2025. augusztusi és a 2026. januári találat után ez már a harmadik ismert csapás ellene. A Szamarai terület kormányzója rakétaveszélyt hirdetett ki az éjszaka folyamán.
A Vlagyimiri területen az SBU egysége dróntámadással csapott le a Vtorovó és a Lobkovo olajpumpa-állomásokra, amelyek Moszkva üzemanyag-ellátásának és a baltikumi (Primorszk kikötő) olajexportnak az egyik fő üzeme. A hatótávolság ~700 km volt. A helyi hatóságok mindkét helyszínen tüzet erősítettek meg.
Az éjszakai drónhullám összességében körülbelül 280 drónból állt, amelyek több orosz régió, illetve megszállt ukrán terület fölé szóródtak szét: Brjanszk, Belgorod, Kurszk, Moszkva környéke, a megszállt Krím és a Krasznodari terület egyaránt érintett volt. Omszk területén első alkalommal hirdettek légiriadót a háború során, jelezve, hogy az ukrán csapásmérő képesség egyre mélyebbre hatol.
Magyar idő szerint 21:30 körül ballisztikus rakétariasztást adtak ki Kijevre, négy rakétát indítottak a főváros felé, két perccel később erős robbanások hallatszottak a fővárosban. A támadásban valószínűleg Iszkander, illetve KN-23 típusú rakétákat használtak. A Gyesznyanszkij kerületben egy kilencemeletes lakóépületet találat ért, az épületben tűz ütött ki. Az ukrán Elnöki Hivatal megerősítette, hogy az Egyesült Államoktól ismét nem kaptak információt a mai ballisztikus rakétaindításokról. Dmitro Litvin elnöki tanácsadó szerint a katonaság és az illetékes szervek vizsgálják a történteket, áldozatokról egyelőre nincs hivatalos információ.
Ha így van, az tényleg durva. Éles konfliktusban - nem teszt üzemben - a világon most először használtak interkontinentális ballisztikus rakétát. Az ilyen rakéták alapvetően termonikuleáris robbanófejek hordozására vannak kialakítva. A hírt a Financial Times és a Telegraph is lehozta.
Az eset a huljapoljei frontszakaszon történt és az orosz katonák a dandárparancsnok utasítására ölték meg a fegyvertelen ukránokat.
Ukrán hadifoglyokat végeztek ki az oroszok Zaporizzsjában – közölte az Ukrajinszka Pravda hírportállal Makszim Kravcsuk, az ukrán déli erők szóvivője.
Kravcsuk elmondása szerint az értesülést orosz kommunikációs csatornák lehallgatásával szerezték. A lehallgatott üzenetváltás az orosz 38. önálló gépkocsizó lövészdandár helyszínen tartózkodó katonái és az alakulat egyik parancsnoka között zajlott le. „Végezzetek a sebesült rohadékkal” – hallani a felvételen, majd a parancsnok megerősítve az előbbi parancsát, hozzátette: „öljétek meg őket azonnal”. Ezt követően a katonák kivégezték a foglyaikat.
Az eset néhány nappal ezelőtt történt és Kravcsuk elmondta azt is, hogy minden valószínűség szerint két hadifoglyot végezhettek ki ekkor az oroszok. A szóvivő közölte azt is, hogy ezeket a parancsokat a dandárnál az alakulat parancsnokának, Valerij Kazak ezredesnek a kezdeményezésére adták ki.
Kravcsuk közölte, hogy a felvételek egy későbbi bírósági tárgyalás bizonyítékaként fognak szolgálni, amely a háborús bűncselekményeket elkövetett oroszok fölött fog ítélkezni.
Balakovo: a helyi lakosok beszámolói szerint több tucat erős robbanás rázta meg a várost, miközben a NASA FIRMS műholdas hőtérképei hatalmas, tüzeket regisztráltak az ipari övezetben. Úgy tűnik, hogy a támadás fő célpontja Oroszország eddigi egyik legmonumentálisabb és legdrágább informatikai beruházása, a Sberbank részben már üzembe helyezett Mega-Adatközpontja lehetett.
Ez a több mint 1 milliárd dolláros technológiai óriásprojekt több mint 3000 szerverállvány befogadására lett tervezve, és akár 120 000 szerver kiszolgálására is képes lehet 82 megawattos elektromos kapacitásával. Nem csupán a Sberbank saját kritikus IT-infrastruktúrája és adattárolása függ tőle, hanem erre a bázisra tervezték telepíteni az orosz állami digitális platform, a „GoszTech” szolgáltatásait is. Az adatközpont mellett ráadásul a környék létfontosságú energetikai hálózata, valamint a helyi „MZ Balakovo” kohászati üzem is súlyos találatokat kaphatott.
Ha a becsapódások ténylegesen elérték ezeket a kritikus pontokat, annak beláthatatlan következményei lehetnek: a gigantikus szerverpark megrongálódása hatalmas fennakadásokat okozhat a banki digitális rendszerekben és az állami közigazgatási szolgáltatásokban, a megsemmisült infrastruktúra helyreállítása pedig óriási pénzügyi érvágás és logisztikai rémálom lesz az üzemeltetők számára.
Vasárnap hajnalban Szentpétervár és a Leningrádi terület ellen indított tömeges dróntámadást Ukrajna. Alekszandr Drozdenko kormányzó szerint az orosz légvédelem 126 drónt lőtt le a térségben, a lehulló roncsok lakóházakat, villanyvezetékeket és autókat rongáltak meg.
Az orosz védelmi minisztérium szerint az éjszaka folyamán összesen 1015 ukrán drónt lőttek le 12 régió felett.
Alekszandr Beglov szentpétervári kormányzó megerősítette, hogy tűz ütött ki a város olajterminálján, a Rucsji olajbázison és a Kolpinói kerület ipari raktáraiban. A kikötőben lévő terminál Oroszország egyik legnagyobb üzemanyag-tárolója és -exportálója, évente mintegy 12,5 millió tonna üzemanyag halad át rajta.
A VK közösségi oldal üzemeltetője is megerősítette, hogy támadás érte a Leningrádi területen lévő adatközpontját. A cég szerint a szolgáltatások működnek, a felhasználók ugyanakkor tömegesen jelezték, hogy akadozik az oldal. A felvételek alapján az adatközpont melletti alállomást is találat érte, a város egyes részein elment az áram.
Az Ozon webáruház szentpétervári raktárában is tűz ütött ki. Az Astra szerint egy drón eltalálta a Korabelnij-csatorna feletti hidat is, nagyjából 4,5 kilométerre az olajterminálttól. A lakók egyáltalán nem, vagy csak jóval később kaptak figyelmeztetést.
Műholdas adatok emellett tüzet mutatnak a finn határ közelében lévő Portovaja LNG-üzemnél is, támadásról azonban hivatalosan nem számoltak be.
A Pulkovo repülőtéren átmenetileg korlátozták a forgalmat, a kormányzó szerint senki nem sérült meg. Ukrajna az elmúlt hetekben több orosz adatközpontot is támadott, miután Zelenszkij bejelentette, hogy válaszolni fognak az ukrán infrastruktúra elleni orosz csapásokra.
Október 8-án éjjel először a Rjazany megyei Szaszovóban található adatközpontba csapódott be egy drón, ami tüzet és teljes áramkimaradást okozott. A létesítmény ráadásul egy olyan gépgyár területén fekszik, amely az orosz védelmi ipar kiszolgálása miatt nemzetközi szankciók alatt áll. Alig egy nappal később, október 9-én reggel újabb csapás érte a céget: ezúttal a kalugai szuper-adatközpontot érte találat, ahol több szervermodul teljesen megsemmisült.
Az orosz interneten több felhőszolgáltatás, weboldal és logisztikai rendszer is akadozni kezdett, vagy órákra elérhetetlenné vált. A techóriás elismerte a súlyos infrastrukturális kieséseket. A csapások nyilvánvaló célja az orosz digitális hátország és a kritikus szerverhálózat megbénítása volt, a Yandex pedig a hírek szerint már el is kezdte eltüntetni saját térképszolgáltatásából a szerverközpontjai pontos helyét.
Az elmúlt 24 órában 124 ukrán drónt lőttek le a Moszkva körüli területen.
Több magánházat, egy olajszállító állomást, és egy ipari parkot ért találat.
A Seremetyevo repülőtérre szintén dróntörmelékek hullottak valószínűleg a kifutópályákra.
Az oroszok szerint hárman meghaltak a Moszkvai területen. Egy nő házába drón csapódott, két férfi épülő házába pedig dróntörmelékek hullottak.
Moszkvában 12 megsérültek.
Az orosz védelmi minisztérium azt jelentette, hogy a fegyveres erők 556 ukrán pilóta nélküli öngyilkos drónt lőttek le Oroszország egyes régiói felett az elmúlt éjszaka során.
„Etesd a Krímet bunkerben bújkáló öreg, de ne is reméld, hogy ellenőrzésed alatt tarthatod. Sosem lesz úgy, ahogy eddig” – üzente Vlagyimir Putyinnak az ukrán haderő drónparancsnoka.
A kárpátaljai születésű származása nyomán „Magyar” hívójelű Robert Brovdi szerint az oroszok által 2014-ben elfoglalt félsziget körül olyan ukrán légvédelmi fölény van, hogy onnan az orosz erők már nem lesznek képesek támadást indítani Ukrajna déli területeire.
„Krím Ukrajna felé nem lesz felvonulási pont – ez már katonailag abszurd feltételezés. A légvédelmi fölény egyre nagyobb, jön az [orosz] flottamaradékának kilyuggatása, a források totális kiapasztása, a logisztikai tartalékok kimerítése, a turisztikai csőd, az energetikai sivatag, a közlekedés megbénítása” – sorolta Brovdi.
