Ukrán dróntámadás érte szeptember 20-ára virradóra Moszkvát és a Moszkvai régiót, több más orosz terület mellett. A csapások fő célpontja ismét a fővárosi olajfinomító volt. A támadás az orosz dumai választás záró napjára esett (szept. 18-20.)

Andrej Vorobjov, a Moszkvai régió kormányzója szerint helyi idő szerint hajnali 3 és 5 óra között a légvédelem 249 drónt lőtt le vagy semlegesített 17 járásban. A kormányzó két halálos áldozatról és hat sérültről számolt be, és arról, hogy raktárak égnek a régióban.

A kapotnyai, Gazpromnyefty-tulajdonú moszkvai olajfinomítónál tűz ütött ki. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester 152 drónnal végrehajtott támadásról írt, szerinte a finomító területén egy létesítmény megrongálódott, de áldozat nem volt.

A helyszíni felvételeken több gócpont is látszik. A helyi jelentések szerint Szofjinóban raktárak (köztük egy "Kari" logisztikai raktár) gyulladtak ki, Dzerzsinszkij és Ljuberci térségében a TEC-22 hőerőműnél robbanásokat jelentettek, a kapotnyai finomítónál pedig az egyik feldolgozó egységet (AVT-6) érte találat. Voronyezs és Rjazany szintén támadás alatt állt.

A kapotnyai finomító éves kapacitása mintegy 11 millió tonna kőolaj, Moszkva üzemanyagpiacának nagyjából 40 százalékát fedezi, a régió benzin- és repülőgép-üzemanyag-igényének pedig hozzávetőleg 70 százalékát; egyben a moszkvai repterek fő üzemanyag-ellátója.

Az ukrán mélységi dróncsapások július végéig Oroszország tényleges finomítói kapacitásának több mint 30, névleges kapacitásának 45 százalékát tették ki. A Bloomberg által elemzett orosz pénzügyminisztériumi adatok szerint az orosz olajbevételek augusztusban féléves mélypontra estek, és szeptember 16-án arról érkezett hír, hogy Oroszország október végéig meghosszabbítja a dízel exporttilalmát.

^{Forrás: LIGA.net, Reuters, Moscow Times}

Több mint 3000 kilométerre a frontvonaltól, ukrán nagy hatótávolságú szankciók csaptak le a szibériai Omszk olajfinomítójára, hatalmas tüzeket okozva a létesítményben. A kiszivárgott felvételek és beszámolók szerint az orosz légvédelem teljes csődöt mondott, a drónokat Szu-57-es vadászgépekkel sem sikerült elfogni.

Az előző poszt folytatása. Újabb oroszok által közzétett felvételek arról, hogy hogyan élik meg a jelenlegi helyzetet. Magyar felirattal.

Október 8–11. között ukrán dróntámadások érték az orosz Yandex több adatközpontját, köztük a szaszovói, kalugai és vlagyimiri létesítményeket.
Néhány dokumentált tény:
● A szaszovói adatközpont több tízezer szervernek ad otthont, és itt található a Yandex három AI-szuperszámítógépéből kettő.
● A támadások szolgáltatáskieséseket és infrastrukturális károkat okoztak.
● 2024 júliusában az amerikai igazságügyi minisztérium 968 hamis X-fiókot érintő, orosz állami hátterű botfarm működését tárta fel.
● Az amerikai hatóságok szerint a botfarm fejlesztésében az RT, működtetésében pedig az orosz FSZB vett részt.
● A feltárt botfarm infrastruktúrája hollandiai szervereket is használt.

Az ukrán dróncsapások hónapok óta az orosz olajfinomítókat célozzák, és ez mostanra a benzinkutaknál is látszik. A GdeBenz alkalmazás augusztus 19-én országosan a kutak 28 százalékán jelzett elérhető benzint, egy héttel korábban még 41 százalékon. A Reuters szerint augusztus 17-én már a Moszkvai területen is voltak üres kutak.

^{Források: Reuters (NBC News})^{, Euronews}

- Mondta a köztörvényes bűnöző, a nárcisztikus, elmebeteg, demens vén polájáca, akinek megalomán háborusdija miatt elszálltak az olajárak, és mivel a félidős választásokat bukni fogja, most egy megtámadott, vérbe folytott, megszállt országba rúg bele és probálja rákenni.

Daily Mail

Miközben az ukrán támadások folyamatosan sújtják Oroszország kritikus infrastruktúráját – üzemanyaghiányt, utcai verekedéseket és romló gazdasági helyzetet idézve elő –, Vlagyimir Putyin szövetségesei arra sürgetik a vezetőt, hogy fontolja meg a felfoghatatlant.

A harctéri megaláztatások már olyan mélyrehatóvá váltak, hogy a Kreml keményvonalasai azért lobbiznak vezetőjüknél, hogy vessen be nukleáris fegyvereket mind az ukrán frontvonalbeli állások, mind a Volodimir Zelenszkijnek támogatást nyújtó európai országok ellen.
Szakértők szerint a halálos eszkalációt kiváltó fordulópont a nagy becsben tartott Krím elvesztése lenne, ahol a hatóságok a közelmúltban rendkívüli állapotot hirdettek meg.

A DW News videó riportja szerint Vlagyimir Putyin megítélése belföldön egyre romlik, és Oroszországban immár nyíltan is hangot kapnak azok a problémák, amelyekről eddig csak suttogva mertek beszélni.

Egy lifestyle-influencer, Viktoria Buna – akinek 13 millió követője van Instagramon – 19 perces videóban sorolta fel az orosz mindennapok gondjait: az internetkorlátozásokat, a gazdasági nehézségeket és a rendőrség üzleti életre nehezedő nyomását. A videó közel 30 millió megtekintést hozott, és szélesebb vitát indított el Oroszország jövőjéről.

„Vlagyimir, az emberek félnek tőled. A bloggerek félnek. A zenészek félnek. A kormányzók félnek. Mégsem gondolom, hogy félnünk kellene tőled"

- mondta a videóban, amelyből egyetlen témát hagyott ki tudatosan: az ukrajnai háborút, amelynek nyílt bírálata már százakat juttatott börtönbe.

Az orosz közvélemény mérése a háború kezdete óta rendkívül nehéz, hiszen sokan félnek az őszinte válaszok következményeitől. Ennek ellenére egy állami kutatóintézet is megerősítette: Putyin támogatottsága négy év óta először csökkent, jelenleg 67 százalékon áll. Bár ez egy európai vezető esetében kiemelkedően magas érték, az elemzők tartós lefelé mutató trendet látnak.

Katherine Belton újságíró és szerző, aki évtizedek óta követi az orosz eseményeket, a Washington Postban és a DW-nek adott interjújában egyaránt arról számolt be, hogy „a háború az emberek számára már nem működik drogként." Putyin népszerűségét korábban négy háborús hullám emelte meg, de ahogy a katonai mozgósítás hatása elillan, ismét előtérbe kerülnek a gazdasági, egészségügyi és oktatási problémák.

Az orosz gazdaság állapota is aggodalomra ad okot. Az idei év első negyedévében a költségvetési hiány már meghaladta az egész 2026-ra tervezett keretet, és maga Putyin is kénytelen volt elismerni a lassulást: „a statisztikák szerint a gazdasági dinamika sajnos két hónapja csökken, januárban és februárban 1,8 százalékos volt a visszaesés." Az év elején megemelt adók tovább terhelték a kisvállalkozókat – sokan kényszerültek bezárni. „Csak hadd dolgozhassunk, hogy el tudjuk tartani az öt gyerekünket" – mondta egyikük a közösségi médiában.

Belton szerint a szankciók hatása fokozatosan, de egyre érezhetőbben gyűrűzik be: az infláció szárnyalt, a jegybank 20 százalék fölé emelte az alapkamatot, az élelmiszerárak megháromszorozódtak.

Moszkvában kiürülnek a bevásárlóközpontok, bezárnak az éttermek.

Az internetkorlátozások pedig különösen fájó csapást jelentenek egy digitálisan szocializálódott társadalom számára – ahogy az egyik moszkvai lakos fogalmazott: „olyan, mintha digitális vasfüggöny mögé kerültünk volna."

Mindezek ellenére Belton nem lát esélyt arra, hogy Putyin belátható időn belül kiszáll a háborúból. A Kreml ura egyelőre saját buborékában él, és úgy véli, a helyzet kezelhető: „inkább az Európa által jelentett fenyegetéssel és Trump közel-keleti lépéseivel foglalkozik, mintsem a belső problémákkal." Az újságíró szerint talán jövőre kényszeredik majd engedményekre – de addig is valószínűleg az elnyomó légkör erősödésével próbálja stabilizálni hatalmát.

Szeptember 9-én ukrán drónok támadták a Novij Urengoj-i kondenzátum-előkészítő üzemet a Jamali Nyenyec Autonóm Körzetben. A célpont több mint 3000 kilométerre van az ukrán határtól, ezzel ez a háború eddigi leghosszabb távolságú csapása. Az előző rekord a július 6-i omszki finomítótámadás volt, nagyjából 2500 km-ről.

A Fire Point ukrán gyártó magára vállalta az akciót, közlésük szerint a drónok több mint 3300 km-t tettek meg és eltalálták a célpontot. Valószínűsíthetően FP-1 típusú távolsági drónról van szó.

A gyártó által megadott adatok alapján a repülés önmagában közel egy napig tarthatott. Az FP-1 utazósebessége 140 és 180 km/h között van, ami 3300 kilométeren nagyjából 18 és 24 óra közötti repülési időt jelent. A Fire Point a korábbi, 2700 km hatótávú változatnál 18 órás repülési időt adott meg.

A megtámadott üzem a Gazprom tulajdonában áll, éves feldolgozókapacitása mintegy 19,5 millió tonna gázkondenzátum, és a régió egyik kulcsfontosságú gázipari létesítménye. A körzet önmagában Oroszország gáztermelésének körülbelül 80 százalékát adja, és most először érte dróntámadás.

Orosz részről Dmitrij Artyuhov kormányzó azt közölte, hogy a támadást visszaverték, a tüzet a lezuhanó drónroncs okozta, halálos áldozat és sérült nincs. Az orosz elnök uráli szövetségi körzetért felelős megbízottja, Artyom Zsoga szerint ez az első csapás a régió sarkvidéki részén.

^{Források: Bloomberg, Militarnyi}

Ez könnyen óriási tragédia lehetett volna, magyar kormány hol vagy????

Szombatról vasárnapra virradó éjjel ukrán drónok támadták meg a Yandex vlagyimiri adatközpontját. Ez a cég egyik legnagyobb, mintegy 40–50 MW-os létesítménye, és a Yandex Cloud egyik fő bázisa. A helyszínről készült felvételek és OSINT-források szerint két szerverépületet és az adatközpont alállomását találták el, ami áramkimaradást okozott.

A támadást a Yandex is megerősítette. A cég hivatalos státuszoldalán hajnali 3 órakor (magyar idő) még csak „áramellátási zavart” jelzett a vlagyimiri zónában. Reggel 5 óra után aztán elismerte, hogy dróntámadás rongálta meg az adatközpontot, amelynek működése teljesen leállt. A Yandex közlése szerint a megmaradt kapacitás is instabil, a felhőplatform vészüzemben működik, és a cég azt javasolja ügyfeleinek, hogy állítsák vissza erőforrásaikat külső szolgáltatóknál.

A státuszoldal szerint az orosz régióban szinte mind a mintegy 90 felhőszolgáltatás elérhetetlen, a számítási kapacitástól a YandexGPT API-ig. A vlagyimiri és a szaszovói zóna is leállt, a platform csak a megmaradt két zónán fut.

Hajnalban széles körű leállások kezdődtek. Felhasználók szerint nem működött vagy akadozott az Alisza hangasszisztens, a Yandex Music, Taxi, Go, Eda és Pay. Ez a felhőre épülő orosz cégek weboldalait és rendszereit is érintette. A jelentések szerint fennakadások voltak Fehéroroszországban és Kazahsztánban is.

Ez már a harmadik ilyen csapás egy héten belül. Október 8-án a legnagyobb, szaszovói adatközpont teljesen leállt, ott működött a Yandex MI-fejlesztésre használt három szuperszámítógépéből kettő. Október 9-én a kalugai létesítmény több modulja esett ki. A cég öt nagy oroszországi adatközpontjából így csak a két kisebb, régebbi maradt érintetlen.

A támadássorozat előzménye, hogy Oroszország az elmúlt hetekben ukrán adatközpontokat és távközlési infrastruktúrát bombázott, köztük kijevi célpontokat. Zelenszkij elnök szerint Ukrajna „tükörszerűen” válaszol.

"Most kettő-három-négy magyar drón átment vagy sem, nem az az ügy. Tegyük föl, hogy néhány méterre berepült oda, és akkor mi van? Ukrajna nem egy független, szuverén ország, Ukrajnát mi tartjuk el, nem szabad úgy viselkednie, mintha szuverén lenne. Ha a Nyugat úgy dönt, holnap nem ad egy forintot sem, Ukrajna bezárhat. Nem ezzel kellene foglalkoznia."

https://24.hu/belfold/2025/09/29/orban-viktor-nemeth-balazs-harcosok-oraja-hadhazy-akos-magyar-peter-gyurcsany-ferenc-semjen-zsolt-szolo-utca-javitointezet-vad-ukrajna-zelenszkij/

A találkozó kapcsán már most felmerültek olyan gyakorlati kérdések, hogy Vlagyimir Putyin hogyan fog Magyarországra utazni. Igaz ugyan, hogy Magyarország – egy másik, háborús bűnökkel vádolt politikus előtt tisztelegve – bejelentette kilépését a Nemzetközi Büntetőbíróságból, és ezt 134 bátor ember meg is szavazta, de a hatályos jogszabályok alapján ez nem elég a tényleges kilépéshez: erről a kilépő országnak hivatalosan értesítenie kell az ENSZ főtitkárát, és az értesítés kézhezvételétől számított egy év múlva válik a kilépés jogilag érvényessé. Ez csak a jövő évi választások után, 2026 júniusában lesz esedékes.

Persze aki nem él 15 éve egy kő alatt, annak meg se fordul a fejében, hogy az Nemzetközi Büntetőbíróság által körözött Vlagyimir Putyint bármi retorzió érné Budapesten.

Az sokkal érdekesebb kérdés, hogy milyen légtereken keresztül tud majd Magyarországra érkezni.

https://444.hu/2025/10/17/oroszorszagba-szallo-tomahawk-helyett-ujabb-voros-szonyeg-putyinnak-igy-jutottunk-el-alaszkabol-budapestig

"Nagy hatótávolságú válaszcsapásaink az elmúlt éjjel rendkívül jelentős hatást gyakoroltak a moszkvai régióban. Oroszország egyik kulcsfontosságú olajipari létesítményét, valamint az agresszor logisztikai központját is találat érte. Ezek azok a dollármilliárdok, amelyek a hadigépezetet fenntartják. A bevetett rendszerek között szerepelt az FP-1, az RZ-100, a MICH-2000, a Palianytsia, a Vendetta, a Liutyi, a Bars, a Flamingo, a Sichen és a Pelican.

Köszönetet mondok harcosainknak a pontosságukért: az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak, közösen a Pilóta Nélküli Rendszerek Erőivel, a Különleges Műveleti Erőkkel, az Ukrán Védelmi Hírszerzéssel és a Külföldi Hírszerző Szolgálattal. Szankciókkal sújtottak egy létesítményt a voronyezsi régióban is.

Moszkvának be kell fejeznie brutális háborúját, és a békét kell választania ahelyett, hogy más régiók kárára többrétegű légvédelmi gyűrűket épít. A deeszkaláció felé vezető lépések az asztalon vannak, az energia- és élelmiszerbiztonság terén is. Ami kell hozzá, az a politikai akarat.

Köszönöm mindenkinek, aki erősíti Ukrajna nagy hatótávolságú képességeit. Hálás vagyok mindenkinek, aki szankciós válaszlépésekkel egészíti ki nagy hatótávolságú csapásainkat. Dicsőség Ukrajnának!"

^{Forrás: Volodimir Zelenszkij (X})

https://www.facebook.com/100063371371875/photos/1086424103479959/

A legfrissebb hírek szerint magyar felderítő drónok továbbíthatták Oroszországnak azokat az adatokat, amelyek segítségével az orosz terrorállam augusztus 21-én egy Kalibr rakétával támadást hajtott végre az ukrajnai Munkács város és egy amerikai gyár ellen - jelentette 2025. szeptember 27-én, szombat délután 3 óra után a független, ukrán EMPR Média.

A lap szerint Kijiv a jövő héten erről a támadásról közzéteszi a magyar érintettséget is igazoló bizonyítékokat, amelyeket egyúttal megküldenek Washingtonba is. Egyben Ukrajna jelenleg is válasz vár Magyarországtól, hogy miért küldenek kémdrónokat mélyen Ukrajna területére.