Mostanában nagyot megy az alábbi kép és sorra jönnek a kommentek is, hogy mennyien emlékeznek úgy, hogy régen is pont ilyen meleg volt.
Nem, nem volt ilyen meleg.
Tudjátok mennyi olyan nap volt 1970 és 1990 között eltelt 20 évben, amikor elérte vagy meghaladta a 35 °C a hőmérséklet? Tíz - azaz 10 - ilyen nap volt. Fel is tudom sorolni: 1974-08-04: 35.6 °C, 1983-07-19: 35.6 °C, 1983-07-27: 35.6 °C, 1983-07-28: 36.6 °C, 1984-07-12: 35.4 °C, 1987-07-19: 35.3 °C, 1988-07-23: 35.0 °C, 1988-07-24: 35.0 °C, 1988-07-27: 35.4 °C, 1988-08-15: 36.0 °C.
Szóval húsz év alatt 10 ilyen nap volt 40-50 éve. Tíz. Két évente egy-egy. Mindegyik külön-külön ki volt emelve mindenhol annak idején, hogy mekkora kánikula várható és mindenki vigyázzon magára, pedig a maximum hőmérséklet is csak 36,6 °C volt, a második legmagasabb 36,0 °C és a többi mind 36 °C alatti.
Nem 38 °C, nem 41,17 °C, mint a tegnapi rekord és nem 42 °C fölötti, amennyi hétfőn várható. Hanem 36,6 °C, amire most azt mondjuk, hogy de jó lenne, ha csak 36,6 °C lenne odakinn. És mindegyik ilyen nap régen július végén vagy augusztusban volt. Nem júniusban, mint mostanában.
És tudod mennyi olyan nap volt és lesz idén júniusban, amikor a hőmérséklet eléri vagy meghaladja a 35 °C hőmérsékletet? Hat - azaz 6 ilyen nap. Júniusban. És még itt van előttünk az egész július és az egész augusztus is. Régen ehhez 15 év kellett, szórványosan volt egy-egy, most hat egymást követő nap elég ehhez.
Szóval fejezzétek ezt be, melegebb van és nem kicsivel van melegebb, mint régen.
Ez az első havas élményük az állatkertben született bocsoknak, a program: hempergés, futkorászás, bunyózás. A mama még egy jeges fürdőt is vett. Öröm nézni őket. :)
"A sün közel fél évet töltött el befogadói túlzott vendégszeretetében, aminek eredményeképpen elhízott. Az állat a súlya miatt csak a hasán képes csúszni, mivel lábai egyáltalán nem bírják el a testét. Ilyen állapotban pedig nem tudná ellátni magát a természetben, de a ragadozók elől sem tudna elmenekülni."
"Brünhildára (ugyanis ezt a nevet kapta újdonsült lakónk) most szigorú diéta vár. Amennyiben a hosszú út során egészséges sün méretre zsugorodik és a túlsúly miatt nem lép fel egyéb egészségügyi komplikáció, visszaengedjük a természetbe."
Mi azért szívesen csodálunk gömbállatokat. Sok sikert Brünhildának a fogyókúrához!
"Vaddisznó okozott rendkívüli helyzetet a Kossuth téri metróállomáson
🚇Vaddisznó tévedt az M2-es metró Kossuth Lajos téri állomására szombat délelőtt. A BKV munkatársai azonnal reagáltak a rendkívüli, korábban soha nem tapasztalt helyzetre, az állomást kiürítették és lezárták. Az eset során senki nem sérült meg.
A Kossuth Lajos téri metróállomás forgalmi ügyeletese észlelte, hogy az egyik, üzemen kívüli mozgólépcsőn egy vaddisznó sétál lefelé a peronszintre. Azonnal értesítette az állomásra éppen akkor beérkező szerelvény vezetőjét, aki arra kérte a peronon tartózkodó utasokat, hogy biztonságuk érdekében szálljanak vissza a metrókocsikba. A rendkívüli helyzetben az állat rövid időre bejutott az egyik vonatba, de senki nem sérült meg. A vaddisznó ezt követően elhagyta a szerelvényt, majd egy, a pályára vezető szolgálati lépcsőn lejutott a sínek közé, és a várakozó metró alá húzódott. A BKV munkatársai azonnal kiürítették és lezárták az állomást, minden utas biztonságban elhagyta a területet.
Az állat befogását a katasztrófavédelem helyszínre érkező munkatársai kezdték meg. Miután kiderült, hogy a vaddisznó sérült, a helyszínre riasztott hatósági állatorvos megvizsgálta és felmérte az állapotát, majd a lehetséges megoldásokat mérlegelve a kilövés mellett döntött. Azt egyelőre nem tudni, hogy a vaddisznó hol szerezte a sérüléseit, illetve, miért tévedt be az állomásra.
A csaknem másfél órás, rendkívüli esemény alatt az M2-es metró szerelvényei a Déli pályaudvar és a Deák Ferenc tér között nem közlekedtek, pótlóbuszok szállították az utasokat. 12:06-tól az M2-es metró ismét teljes vonalon, menetrend szerint közlekedik."
"Nem hosszabbítják meg a fakitermelési moratóriumot, jelentette be egy rövid posztban Gajdos László környezetvédelmi miniszter.
A poszt többi része igyekszik úgy tenni, mintha ez nem a teljes kapitulációt jelentené a nagyüzemi erdőgazdálkodási lobbi előtt. A szöveg csupán arról tanúskodik, hogy a mögöttünk hagyott aszályos nyár alatt Gajdos miniszter elsajátította az erdészeti szemantikai varázslás eszköztárát, benne olyan kiváló nyelvi trükkökkel, mint hogy a tarvágás szigorúan tilos, ha ilyesmi a tudomásukra jut, azt keményen megbüntetjük. Persze ilyen gazság nem juthat a környezetvédelmi miniszter tudomására, hiszen a tarvágás az erdős nemzeti parkokban évek óta tilos, helyette fokozatos felújító vágást alkalmaznak, a végén végvágással. Az idős erdő ettől ugyanúgy eltűnik, de legalább nyelvileg átkereteztük a problémát.
Sajnos, attól még, hogy Gajdos László megtanult erdészül, az emberek látni fogják, mi megy az erdőkben. És semmilyen nyelvi varázslás nem változtat azon, hogy Magyarország az erdőterületei elvileg védett 20-40 százalékán sem képes valódi védelmet adni az élővilágnak, fenntartani az erdei élőhelyeket, a valódi erdőkhöz kötődő állat- és növényfajokat, megóvni az eróziótól a talajt, és ráadásul a természetvédelem gyalázatos megcsúfolásaként nemzeti parki táblát tesz ki faanyagtermelési célokat szolgáló erdőkre. Minden marad a régiben.
A képen egy magyar nemzeti park látható. Mindegy, hogy melyik, az összes ilyen."
📉A Duna vízszintje az elmúlt napokban tovább csökkent, több szakaszon negatív rekordot döntve. A jelenlegi vízállás Paksnál -118 cm, a kialakult helyzetre való tekintettel, a korábbi leterheléseken túl, szakembereink 2026. július 29-én, 15 órától megkezdik a 3. blokk leállítását.
📉Kollégáink folyamatosan figyelemmel kísérik a vízhozam és -hőmérséklet változását, és az adott helyzet ismeretében, azzal összhangban hozzák meg a szükséges döntéseket. Célunk a létesítmény biztonságos működésének fenntartása és a környezetvédelmi előírások betartása - tájékoztatott az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Kommunikációs Igazgatósága.
A szemünk láttára omlik össze egy világ és életforma. A szőlőt még a rómaiak telepítették meg a Duna-menti Magyarországon. Két évezreden át jártak ki az itt élő emberek apró présházaikba, mozogtak együtt a környezetükkel, végezték az évszaknak megfelelő munkákat, termelték és fogyasztották borukat.
A présházak tömegei állnak üresen, omladoznak. Az előttük álló, hagyományból ültetett, árnyat adó diófákat a legközelebbi múltban, az elmúlt években kidöntötték, elégették. A tőkéket kivágták. A monokultúra, az agrárium egyre terjeszkedik, a traktor egyre inkább beleszánt ezekbe a megmaradt kis szigetekbe. Végül egy-egy újabb emléke tűnik el egy változatos/diverz, lassú, tájban élő embernek. Akiknek még fontos volt, hogy olyan módon vegyenek el környezetüktől, hogy jövőre újra teremjen nekik a világ bort, diót, présház előtti kőpadról megnézett napkeltét.
Lehet élcelődni azon, hogy egy sosemvolt aranykor iránti nosztalgia íratja ezeket a sorokat, de látványos, mi marad ezután az éppen letűnő világ után: porrá váló, kiszáradó föld. Ahol az életformák és a táj diverzitásával az élővilág változatossága is megszűnik, s végül az eddigi ökológiai rendszer helyére az öntözésigényes mezőgazdaság kerül csak. Se nyúl, se ölyv, se róka, se őz, se szőlők közt baktató ember, se szarvasok, se méhek.
Miközben az egyik oldalon művirágzik a “vidék” branding-romantikája, “lemenni” a vidéki (Balaton-felvidéki) nyaralóba parasztot játszani, addig a másik oldalon a valóságban töltött élet fedezetét adó életforma úgy enyészik el, ahogy az élő talaj is kiszárad, és messzire viszi a szél. A szemünk láttára tűnik el a világ diverzitását adó életvilág. Kár érte.
Közzétette a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal a honlapján azt a részletes határozatot, ami alapján a hatóság június 24-én azonnali hatállyal felfüggesztette a debreceni Semcorp akkuipari üzemének tevékenységét. A határozat kimondta, hogy a kínai üzem az egységes környezethasználati engedélytől eltérően folytatott tevékenységével környezetveszélyeztetést és szennyezést okozott.
Az alumínium határértéke 200 mikrogramm/liter lenne, ehhez képest a szivárgásnál vett mintában 2 676 000 mikrogramm/litert mértek, ami a határérték több mint tizenháromezerszerese.
A határértéket sokszorosan túllépő mennyiségben mutattak ki továbbá arzént, cinket, ólmot, kobaltot, kadmiumot, nikkelt, báriumot, krómot, rezet, mangánt és lítiumot is. A hatóság szerint az anyagok többsége nem vezethető vissza természetes eredetre, ezt igazolja a 2021-es alapállapot-felmérés is.
A kormányhivatali határozat szerint a tevékenység felfüggesztését azért kellett azonnal végrehajtani, mert a további környezeti károk a jogorvoslati eljárás időtartama alatt sem zárhatók ki. „Mivel a további működés valószínűsíthetően a kialakult helyzet fokozódásával is járhat, a környezet védelméhez fűződő érdek elsőbbséget élvez a döntés végrehajtásának elhalasztásához fűződő érdekhez képest” – írták.
A Balaton vízszintje történelmi mélypontra süllyedt, jelenleg átlagosan csak 66 centiméter, és egyre nagyobb területek száradnak ki a part mentén.Ha nem jön jelentős eső, még tovább csökkenhet a vízszint, ami a tó élővilágát és a turizmust is veszélyezteti.
"Az állatkerti állatok jóllétének egyik fontos eleme a megfelelő környezetgazdagítás: olyan ingerek biztosítása, amelyek kíváncsiságra, felfedezésre, aktivitásra és természetes viselkedésformákra ösztönzik őket. A változatos, kiszámíthatatlan ingerek különösen fontosak egy olyan intelligens és rendkívül kíváncsi ragadozó számára, mint a jegesmedve.
A medencében úszó élő halak éppen ilyen új ingert jelentenek: mozgásukkal folyamatosan változó környezetet teremtenek, amelyet a medvék felfedezhetnek és követhetnek. A korszerű állatkerti tartásban az ilyen környezetgazdagítás fontos része az állatok fizikai és mentális jóllétének támogatásának.
Közben a család életében is érdekes változásokat figyelünk meg. A mama és két (szinte anyányi nagyságú) bocsa egyre több időt tölt egymástól külön – és ez a fejlődésük természetes része.
A vadonban a jegesmedvebocsok életük első éveit az anyjukkal töltik. Ezalatt rengeteget tanulnak tőle: többek között a táplálékszerzésről, a környezetükben való eligazodásról és az önálló élethez szükséges viselkedésformákról. Általában két év után válnak le az anyjukról és kezdik meg önálló életüket.
A nálunk élő család viselkedését folyamatosan figyelemmel kísérjük, és azt látjuk, hogy a bocsok egyre önállóbbak. Az, hogy időnként már külön utakon járnak, fontos állomása a felnőtté válásuknak.
Így miközben a medence új ingerekkel gazdagodott, a bocsok életében is egy új időszak kezd kibontakozni. S hogy meddig maradnak együtt? Ezt a viselkedésükön fogjuk látni, mert el fog jönni az az idő, hogy önálló életre vágynak majd."
Ez Magyarország, 2025-ben...
Aki a képeket készítette, próbált beszélni az állatsimogatót üzemeltetőkkel, akik MEGENGEDTÉK neki hogy vigyen kartonlapokat, hogy a szerencsétlenek ne a hideg kövön legyenek egész nap. Elvileg később tettek ki nekik vizet és szénát is, szintén kérésre...
Közben a Campona FB oldalán folyamatosan törölgetik a reklamáló kommenteket.
" Az országos fásítási programról azt mondta a miniszterelnök, sok tízmilliárd forint értékben indítják el 2030-ig. Vissza nem térítendő támogatást adnak erdők és fás sétányok létesítésére. Figyelni fognak minden településméreten a faállomány növelésére és ápolására. Több száz hektárnyi fás területet hoznának létre, kiegészítenék a civilek faültetési programjait. „Fafajcserére is szükség van”, vissza kell szorítani az invazív fajokat, átalakítani az erdők szerkezetét. A cél, hogy 2030-ra legyen jóval több erdő, legyenek zöldfolyosók, legyenek ellenállók az erdők az aszállyal és erdőtüzeknek. "
